A Bifidus Essensis™-ről
A Danon-Activia joghurttal végzett klinikai tanulmányok konkúziója
A Vitapole (A Danon cég Tudományos Kutatóintézete) tudományos vizsgálatai két csoportba sorolhatók. Az egyik a Bifidus Essensis™ (a Danon által kifejlesztett probiotikus baktérium) túlélésére, a másik aktivitásának vizsgálatára vonatkozott.
A Bifidus Essensis túlélésére vonatkozó vizsgálatokra alapvetően azért volt szükség, mivel a kiválaszott DN-173 010-es törzstől (ez a Bifidus Essensis, újabb nevén Bifidus Actiregulais tudományos elnevezése) várták a termék plusz, pozitív hatását a normál élőflórás joghurthoz képest (a késztermék vizsgálatoknál épp ezért placebo kontrollált, dupla vak teszteket alkalmaztak). Ehhez azonban elengedhetetlen volt annak vizsgálata, hogy vajon megfelelő számban képes-e túlélni a tápcsatorna agresszorait (a gyomorsavat, az epesavakat, stb.) ahhoz, hogy aktív állapotban érkezzen és tapadjon meg a bélnyálkahártyán, ill. ez elegendő mennyiségű legyen ahhoz, hogy érdemes legyen a szervezetre gyakorolt, konkrét pozitív hatásokat továbbvizsgálni.
Az eredmények kedvezőek voltak, ezért tovább léptek a késztermék vizsgálatára (108/g Bifidus Essnsis™, 125g natúr Activia). Felmerülhet a kérdés, hogy miért a készterméket és miért csak egészségeseken folytatták a vizsgálatokat.
Úgy vélték u.i. korrektnek, hogy nem csak magát az aktív komponenst (a Bifidus Essensist) fogyasztják el, hanem a készterméket, annak minőségmegőrzési ideje alatt (tehát ezzel modellezték a fogyasztási időszakot is), melyben az élőflóra kooperálhat a probiotikummal, és ez a hatás kifejtését befolyásolhatja. Erős indok mindenképpen, hogy a fogyasztó alapelvárása az, hogy a késztermék egy kiszerelésnyi adagjától várhasson pozitív, az egészségre kifejtett jótékony hatást a magasabb hozzáadott értékű termékek esetén.
A hosszú tranzitidővel rendelkező egészséges önkéntesek bevonását az indokolta, hogy modelleztünk egy életszerű állapotot. A hosszú tranzitot okozhatja az életkor előrehaladása, valamint találni a nem szerinti megoszlásban is különbségeket (a hölgyeket általában gyakrabban érinti), valamint számos tényező is vezethetnek ehhez - pl.: egyoldalú, nem kiegyesúlyozott, rendszertelen táplálkozás, stressz, stb, de lehet alkati tulajdonság is. Mindegyiknek azonban jellemző kellemetlen megnyílvánulása a puffadás, szélgörcs, az ezek okozta hasfájás, és lehet kísérője a székrekedés is. Arra keresték a választ, hogy - mivel az ettől súlytott emberek igen ritkán fordulnak szakemberhez - természesetes úton, egy közfogyasztásra szánt élelmiszerrel ellensúlyozhatók-e ezen kellemetlenségek? Ennek mérésére használták a tranzitidő markeres vizsgálatát.
Két érdekes konklúzió született:
Az egyik a tranzithatás, azaz: minél hosszabb volt valakinek az eredeti tápanyag áthaladási sebessége (= tranzitidő), annál erőteljesebben rövidítette már napi egy pohár termék a tranzitidejét, ill. segítette normalizálását.
A másik az ún. dózishatás, amelyből az derült ki, hogy napi 3 pohár elfogyasztásánál erőteljesebb volt a hosszú tranzitidőt csökkentő hatás, mint napi 1-nél. Ugyanez a különbség természetesen meg van napi 1 és 2, ill. 2 és 3 pohárnyi termék fogyasztását összevetve is.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha csak a natúr terméket teszteltük, miért extrapoláható a hatás az ízesített joghurtokra is? A válasz egyszerű: a termékek tejsavbaktérium tartalma teljesen azonos, és a tranzithatás elsősorban a probiotikumnak köszönhető.
A rostos változatoknál feltételezhetően a rostoknak is van a tranzitidő rövidítésre még egy enyhe ráerősítő hatásuk, ha valaki elegendő folyadékot fogyaszt - de erre vonatkozóan nem végeztek vizsgálatokat.